• Magyar
  • English

Információk

KRK Sziget

A Horvátországhoz tartozó Krk, az Adriai-tenger második legnagyobb szigete a 405,25 km² területével. Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200 km.

Lakossága 17 000 fő, ezzel Horvátország legnépesebb szigete a maga 68 településével. A fő megélhetési forrást a földművelés, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a turizmus jelenti a szigeten lakóknak. A napsütéses órák száma a szigeten igen magas: 2500 óra/év.

A sziget az Adriai-tenger északi részén, Rijeka (Fiume) közelében, a Kvarner-öbölben helyezkedik el.

A szárazföldtől a Vinodoli-csatorna és a Velebiti-csatorna választja el. Általában dombos, nagyobb emelkedések csak a déli részein vannak, legmagasabb pontja az Obsova (569 m). Sok kikötőnek is alkalmas öböl teszi változatossá. Nyugati része lankás, míg keleti tájait kevésbé tagolt vidék, meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi. Keleti partja a szárazföld felé néz, déli partja a Cres-sziget irányába. 1980 óta a világ egyik leghosszabb (1430 méter) betonhídja köti össze a szigetet a szárazfölddel Kraljevica települése mellett. A Krk-sziget repülőgéppel is elérhető, hiszen Omisalj mellett nemzetközi reptérrel is rendelkezik.

A sziget az időszámítás előtti X. századtól lakott. A régi rómaiak Curicta szigetnek nevezték. A római polgárháború idején Curicta öble volt a színtere Caesar és Pompeius tengeri csatájának.

A gazdag történelmi és kultúrhagyományokkal rendelkező Krk Horvátország legnagyobb szigete. A középkorban a horvát írásbeliség fellegvára volt, mígnem napjainkra az Adria egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává nőtte ki magát. Krk első lakói liburni törzsek voltak. A többi horvát sziget történelméhez hasonlóan Krk szigetet is elfoglalta a Római Birodalom. Ők a szigetet Curicta-nak hívták, és ők alapították Curicum-ot, vagyis a mai Krk várost. A római megszállás alatt - a római polgárháború idején - Krk város öblében vívott tengeri csatát Caesar és Pompeius. A VI. században horvát kézre került Krk. A horvát uralmat velencei, francia, bizánci, osztrák, majd az első és második világháború alatt olasz és német fennhatóság követte. Horvát kézben csak a VI. és a XV. században volt egy kis ideig. Végül a XX. században került vissza Krk sziget az anyaországhoz, Horvátországhoz. A Krk szigeti Baskán találták meg a horvát nyelv legrégebbi írásos emlékét, a Baskai kőtáblát. Az eredeti táblát a zágrábi Horvát Tudományos Akadémiában őrzik. Baskán ennek másolatát tekinthetjük meg.

Krk harcias történelmét leginkább a XII. században az óváros köré épített erődítmény jelleg bástyafalak jellemzik. A kikötőt védelmező ötszögletű bástya a XV. században a velencei uralom alatt épült. Az óvárosba a Kamplin bástya mellett levő városkapun keresztül juthatunk be. A bástya falában a Frangepán-címer maradványait fedezhetjük fel, melyen egy oroszlán kenyeret tép, és egy római sírkőmaradvány tanúskodik a múltról.

A Krk Szépítését Szorgalmazó Társaság első okiratának létrehozásával 1897 februárjában indult meg az idegenforgalom. Népszerű üdülőhelyei Omialj, Njivice, Malinska, Silo és Baska. Érdemes kirándulni a Biserujka cseppkőbarlangba, a baskai akváriumba, Krk városba vagy a Punattal szemben fekvő apró Kosljun-sziget kolostorába.

A sziget északi részén fekvő Omisalj mellett a Rijeka (Fiume)-Riviera Kvarner Airport (RJK) nemzetközi repülőtere könnyíti meg a megközelítést.

Hírek


Sed ut perspiciatis unde omnis

Sed ut perspiciatis unde omnis iste natus error sit voluptatem accusantium doloremque laudantium, totam rem aperiam, eaque ipsa quae ab illo inventore veritatis et quasi architecto beatae vitae dicta sunt explicabo.

Tovább »